Előző cikkünkben már szó esett a HTML, a web elsődleges jelölő vagy leíró nyelvének, fejlődéséről és annak szakaszairól, hiszen a változó korok és webes igények időről időre megkövetelték ezen szabvány módosítását. A 20. század végi HTML 4 és XHTML szabványok óta viszont nem történtek változások e téren és ezt a stagnálást unta meg végül három nagy böngésző fejlesztő cég az Apple, a Mozilla és az Opera, amikor összefogva megalapították WHATWG-t (Web Hypertext Application Technology Working Group), hogy közösen fejlesszék ki a HTML 5-ös verzióját. Nem sokkal később csatlakozott hozzájuk a W3C (World Wide Web Consorcium) is, akik a kezdetektől felelősek a HTML és más internetes szabványok és protokollok fejlesztéséért. Mostanra pedig úgy néz ki, hogy a Microsoft is „beadja a derekát”, hiszen ők sem szándékoznak kimaradni az új rendszer fejlesztéséből.
De miben is más a HTML 5, mint elődei?
Az ötlet, hogy teljesen szétválasszák az oldalak megjelenését és a tartalmakat, már nem új keletű, hisz ez már a 4-es verzióban is jelen volt, sőt Tim Berners-Lee és Håkon Wium Lie 1996-ban bejelentett „közöz gyermeke” a CSS szabvány (Cascading Style Sheets) is pont ezt a célt szolgálta. Eddig annak nem volt akadálya, hogy a HTML kódban formázási paramétereket adjunk meg, az új verzióban viszont a hírek szerint erre nem lesz lehetőség. Tehát a formázások megvalósítására maradnak a stíluslapok (CSS). Ez a web fejlesztők és weboldal készítők számára egy könnyebb átláthatóságot biztosít a HTML forráskódban. A megszűnő formázási tagek helyett viszont bővül a nyelv számos új taggel, amikkel olyan dolgokat valósíthatunk meg, amikre eddig nem vagy csak körülményesen volt a lehetőség a HTML-ben. Hatékonyabban tudjuk weboldalunkat szekciókra bontani, vannak benne az űrlapokkal kapcsolatos újdonságok, de olyan új funkciók is, mint mondjuk az időpont és dátum definiálása és számos dinamikusságot növelő, az AJAX (interaktív web alkalmazások létrehozására szolgáló web fejlesztési technika) lehetőségeit bővítő funkció.
Azonban mégsem a fentebb említett újítások a legfontosabbak, hanem az új rendszer multimédia támogatása, vagyis az audio és video tagek bevezetése. Ennek köszönhetően nem lesz többé szükség különböző plug-inek (pl.: Adobe Flash Player) telepítésére, mert a HTML 5 ben a weboldal készítő egy rövid kódrészlet beillesztésével máris kaphat egy jól működő lejátszót, így meglehet, hogy hamarosan az új szabvány kiszorítja a Flash-t.
HTML 5 vs. Flash
A Flash az Adobe programjaként régóta jelen van a webes piacon. Legnagyobb előnye pont az, hogy elterjedt és gyakorlatilag platform független, ami azt jelenti, hogy bármely operációs rendszer és böngésző képes az ilyen formátumú videók megjelenítésére. Viszont a Flash-technológiát a viszonylag nagy erőforrás igény és a gyakran tapasztalható instabilitási gondok miatt sokszor komoly kritikák érik.
Bár jelenleg a HTML 5 videó képességei nem vetekedhetnek a Flash-ével, de a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően hamarosan kiszoríthatja az Abobe rendszerét a piacról. Az új szabvány multimédiás eszközeinek jelenleg a legnagyobb hátránya, hogy nincsenek olyan egységes kodekek hozzá, amelyeket minden böngésző támogatna. Vagyis, aki a szabványt támogatja, annak a videót számos formátumban kell elérhetővé tennie. Ez weboldal készítés esetén többszörös munkát is jelenthet.
A néhány hiányosság ellenére az új szabvány jóval hatékonyabbnak ígérkezik, mint elődei és valószínűleg fokozatosan ki is szorítja majd azokat. A weboldal készítőknek és programozóknak, akik ragaszkodnak a jól bevált HTML 4 és XHTML szabványokhoz, azért nem kell kétségbe esniük, hiszen a fejlesztések még eltarthatnak egy darabig és az ígéretek szerint a böngészők megtartják majd a HTML 4 támogatását is.