Először tisztázzuk azt, hogy mi is pontosan az a HTML. A HTML az angol HyperText Markup Language kifejezés rövidítése, ami magyarul annyit tesz: hiperszöveges jelölő nyelv, vagyis a weboldalak készítéséhez, fejlesztéséhez szükséges leíró nyelv. A HTML fájlok olyan szöveges állományok, amiket akár a legegyszerűbb szövegszerkesztővel is tudunk módosítani és az ebben szereplő nyers szövegek és szimbólumok írják le a böngészőnknek, hogy hogyan jelenítse meg, hogyan dolgozza föl a fájl tartalmát, tehát hogyan jelenítse meg az adott weboldalt.
De lássuk ennek a leíró nyelvnek a rövid történetét.
A HTML szabványt 1990 óta használják webes felületek megjelenítésére, weboldalak készítésére és eredetileg a dokumentum struktúrájának és tartalmának definiálására tervezték. Ezen dokumentumok megjelenítésének milyenségét a web történetének kezdeti időszakában teljes egészébe az adott böngészőre bízták. Ez kezdetben elegendőnek is bizonyult azon tudományos kutatók, egyetemi tanárok és szakemberek számára, akik elsődleges felhasználói voltak a webnek, hiszen őket elsősorban a dokumentumok tartalma érdekelte, nem pedig azok kinézete. Azonban a web felhasználók körének kiszélesedésével megjelent a tartalmi minőség igénye mellett a minőségi megjelenés igénye is.
Tehát az első verziók még kevés formázási lehetőséggel bírtak és a weboldalak kinézete egy sima szöveges dokumentumra emlékeztetett. A HTML 1.0-nál csak az alapvető szerkezet kialakítása volt megvalósítható, olyan elemeké, mint a bekezdések, hivatkozások, fejlécek és felsorolások. A 2-es verzió sem hozott sok újítást, de lehetőség volt például félkövér vagy dőlt betűk használatára, illetve képek beillesztésére. Ezen verzió kiegészítésében már megjelentek az űrlapok és az ezen belüli többsoros szövegbeviteli és a kiválasztható opciók lehetőségei. A nagyobb újítást az 1996-ban elfogadott HTML 3.0 és 3.2 jelentette, ahol már lehetőség volt java appletek és scriptek beágyazására, melyek dinamikussá tudták tenni az addig statikus HTML kódot, valamint itt jelent meg először „style” elem és olyan tartalom és struktúra formázási megoldások, mint a táblázatok vagy a betűtípusok változtatása.
1998-ban aztán megérkezett HTML 4.0, ami valójában már SGLM alkalmazás. Az SGLM egy a 80-as évek óta szabványként használt általános jelölőnyelv, melyet elektronikus adatcserében, dokumentumkezelésben és közzétételben használnak. Tehát a 4-es verzióban készült dokumentumok az SGLM szabvány kritériumainak is megfelelnek, így téve kompatibilissé a két rendszert. E mellett a 4-es verziókban már megjelentek a nemzetközi karakterkészletek, támogatta a jobbról balra olvasást, továbbfejlesztették az űrlapok és táblázatok használhatóságát, valamint itt vált hivatalossá a frame-ek (keretek) használata is. Manapság az interneten található weboldalak túlnyomó része is ezen leírónyelv alapján készült.
XHTML
Az XHTML a HTML szabvány megfogalmazása XML-ben, mely egy általános célú leíró nyelv, speciális célú leíró nyelvek létrehozására. Ez lehet hogy egy kicsit bonyolultan hangzik, de valójában az XML a korábban már említett SGLM szabvány egyszerűsített típusa, amely megtartja annak erejét és hatékonyságát, viszont mellőzi annak bonyolultságát Az XHTML család úgy lett megtervezve, hogy ezeket, a kiterjesztéseket hozzáillessze az XHTML technikákon keresztül az újonnan kifejlesztendő XHTML modulokhoz, valamint hatékonyan működjön együtt a különböző böngészőkkel (Firefox, Safari, Opera).
A közelmúlt és a jövő.
Sok idő telt el a HTML 4 és az XHTML szabvány bevezetésétől az újabb verzió, a HTML 5 megjelenéséig. Az első vázlataiban 2008-ban megjelent HTML 5 kialakítását az internethasználat terjedése és a kínált tartalom minőségének megváltozása kívánta meg. Itt elsősorban a dinamikus tartalmak megjelenésének drasztikus emelkedéséről van szó, valamint a médiatartalmak óriási szerepéről, a beágyazott video, illetve audio tartalmak kezeléséről. Az új szabvány ezen tartalmak kezelésére is kínál megoldást, bár a fejlesztések még korántsem értek a végére. Ezek mellett természetesen számtalan újítás is bekerült az új verzióba, de ezek fontossága és nagy száma miatt egy külön cikkben foglalkozunk majd vele.
Az azért érezhető, hogy a különböző HTML szabványok 20 éves történetük során milyen jelentős fejlődési szakaszokon mentek át, mindvégig alkalmazkodva a webes felhsználók igényeihez és ez a fejlődéstörténet még jó darabig töretlen marad.